Újabb szubjektív könyvajánlóval jelentkezem. Elolvastam Timothy Ferriss: 4 órás munkahét c. könyvét. Nem a tartalmát írom most le, mert azt bárhol elolvashatjátok, hanem azt, amit én magam leszűrtem belőle.
⚜️ A könyv
Maga a könyv valóban néhol vontatott, sok monológgal. De azok a részek, ahol levonja a tanulságokat az igazán elgondolkodtató. Lássuk, hogy számomra mik is voltak ezek.
Ne elégedj meg a középszerűvel.
Ha úgy indulsz neki egy kihívásnak, hogy elég, ha a dobogón végzel, akkor nem fog igazán sikerülni. Próbáld meg inkább a lehetetlennek tűnőt! Légy a legjobb, törekedj arra, hogy az első légy! “Egyszerűen kisebb a konkurencia a nagyobb célok esetében.” Nehezebb véghezvinni, de ha sikerül, akkor sokkal előrébb kerülsz a céljaid elérésében.
⚜️ Mik a céljaid?
Ha úgy gondolod, hogy a célod a boldogság, akkor az meglehetősen pontatlan megfogalmazás. Kezdjük ott, hogy szerinted mi a boldogság ellentéte? Nem, nem a szomorúság, hanem az unalom. A boldogság gyakorlati szinonímája ebből következően az izgalom. Tehát, ha az kérded magadtól, hogy hogyan legyél boldog, akkor azt kell keresned, hogy “Mi hozna izgalomba?”, mi az a dolog, ami nem hagyna nyugodni, amiért tűzön-vízen át bármit megtennél, hogy elérd.
De ha nem határozod meg konkrétan, hogy mit szeretnél csinálni akkor, elérve a kívánt passzív jövedelmet is dolgozni fogsz tovább, “elkerülendő tátongó üresség félelemkeltő bizonytalanságát.” “Ha milliomosként akarunk élni, ahhoz érdekes dolgokat kell csinálnunk, nem elég irigylésre méltó holmikat birtokolnunk.”
⚜️ Ne halogass!
Ha már megvannak a célok, akkor a megvalósításon a sor. Ne feledd, “a legfontosabb cselekedetek sosem kényelmesek.” Ne halogasd, tedd meg őket most! A gyakran emlegetett “időgazdálkodás” egy félrevezető fogalom, ne több munkát próbálj megcsinálni, hanem azokat, amelyek a legnagyobb eredményt hozzák. Ne hatékony legyél, hanem hatásos. Ezt fokozatosan kell megtanulni, elhagyni a lényegtelen és erősíteni a lényeges dolgokat, hogy eljuss a tökéletességig. “A tökéletesség nem az, amihez nincs mit hozzátenni, hanem amiből nincs mit elvenni.” – Antoine de Saint-Exupéry.
Hihetetlennek tűnt számomra a felismerés, hogy minél kevesebb idő van egy feladat elvégzésére, annál hatékonyabban készül el. És Parkinson törvénye alapján fordítva is igaz, minél több idő van rá, annál nagyobb feladatot csinálunk belőle.
Tűzz ki minden feladatra határidőt, lehetőség szerint minél rövidebbet. Fontos feladatokból maximum 1-2 darabot írj csak fel egyszerre. A határidő 24-72 óra legyen maximum, ha ettől tovább tart akkor bontsd részfeladatokra.
⚜️ A döntés szabadsága
“A szabadság egyet jelent a felelősséggel. Ezért retteg tőle a legtöbb ember.” – George Bernard Shaw
„Csak mert kínos lenne beismerned, hogy még mindig öt, tíz vagy húsz éve hozott rossz döntéseid következményeit nyögöd, még nem muszáj elzárkóznod a jó döntések meghozatalától a jelenben. … Büszkének lenni hülyeség.”
Kitűzött célom, hogy növeljem a hatásosságomat a felesleges dolgok elhagyásával (pl. lejelentkeztem szinte minden ismerősöm Facebook hírvonaláról és az érdektelen csoportokról), helyette a céljaim felé vezető feladatokat végezzek el, minden nap a legfontosabbat. Amikor egy feladaton dolgozok, akkor bezárok minden plusz böngésző ablakot, kikapcsolom a telefonon a netet, hogy semmi ne vonja el a figyelmemet. A pomodoro technika hatékony, de mit sem ér a hatékonyság, ha olyan dolgokat végzel, ami felesleges.
⚜️ A nagy üzlet
Ferriss a könyv közepén részletesen leírja, hogy milyen szerinte az ideális, működő, skálázható üzleti lehetőség. Ennek több gyakorlati kritériumát meghatározza és pontos útmutatást is ad, hogy hogyan lehet megvalósítani, hirdetés, tesztelés, stb. A termék eladási ára 50-200 dollár között legyen, a legkevesebb ügyfélpanasz érdekében, a haszonkulcs 800-1000%, vagyis a beszerzési ár 10-12.5 dollár körüli. Amit lehet, azt ki kell szervezni, és legyen is minden kiszervezhető. Legjobb az infotermék, aminek csak “kifejlesztési” költsége van, további gyártási költsége minimális vagy nulla, ráadásul ez nehezen másolható, mert a szerzői jog miatt másnak is majdnem annyi időbe telik lekoppintani, mint neked előállítani.
⚜️ Mit is jelent a gazdagság?
Ráadásként jöjjön még egy tanmese – ami megfogott a könyvben – az igazi gazdaságról, a megfelelő célkitűzésről és a döntés szabadságáról:
„Egy amerikai üzletember az orvosa utasítására nyaralni ment egy kis tengerparti faluba, Mexikóba. Az első reggelen, miután az irodából érkező sürgős telefonhívás után már nem tudott elaludni, kisétált a mólóra, hogy kiszellőztesse a fejét. Egy kis hajó állt a dokkban egyetlen halásszal, és a hajócskában sok nagy sárga uszonyú tonhal hevert. Az amerikai megdicsérte a mexikóinak a szép fogást.
— Mennyi idődbe került kifogni őket? — kérdezte az amerikai.
— Alig valamibe — felelte a mexikói, meglepően jó angolsággal.
— Miért nem marad kinn tovább, hogy több halat fogjon? — kérdezte aztán az amerikai.
— Ennyi elég ahhoz, hogy eltartsam a családomat, és adjak néhány darabot a barátaimnak — felelte a mexikói, miközben kirakodta a halakat egy kosárba.
— De… Mivel tölti a nap további részét? A mexikói felnézett és elmosolyodott.
— Sokáig alszom, halászok egy keveset, játszom a gyerekeimmel, sziesztázok a feleségemmel, Júliával, azután minden este bebandukolok a faluba, ahol bort kortyolgatok és gitározok az amigóimmal. Teljes és tevékeny életet élek, senor.
Az amerikai nevetett, és kihúzta magát.
— Uram, én a Harvardon diplomáztam közgazdaságtanból, és segíthetek Önnek. Több időt kellene töltenie halászattal, és a haszonból vehetne egy nagyobb hajót. A megnövekedett zsákmányból pillanatok alatt további hajókat vásárolhatna. Végül egy egész halászhajóflotta tulajdonosa lenne. Majd így folytatta:
— Ahelyett, hogy egy viszonteladónak értékesítené a fogást, közvetlenül a fogyasztóknak adná el, és így előbb-utóbb megnyithatná a saját konzervgyárát. Ön ellenőrizné a terméket, a feldolgozást és a forgalmazást. Persze itt hagyná ezt a kis parti halászfalut, és elköltözne Mexikóvárosba, azután Los Angelesbe, végül pedig New York Citybe, ahol megfelelő menedzsmenttel működtethetné terjeszkedő vállalkozását.
— De senor, mennyi időbe kerül ez az egész? — kérdezte a mexikói halász.
— Tizenöt-húsz évbe. Maximum huszonötbe.
— És azután mi lesz, senor?
Az amerikai megint elnevette magát, és azt mondta:
— Most jön a java. Amikor az időzítés megfelelő, bejelenti a tőzsdei bevezetést, eladja a vállalata részvényeit a nagyközönségnek, és dúsgazdag lesz. Milliókat fog keresni.
— Milliókat, senor? És aztán?
— Azután nyugdíjba megy, és elköltözik egy kis tengerparti halászfaluba, ahol sokáig alszik, halászik egy kicsit, játszik a gyerekeivel, sziesztázik a feleségével, esténként pedig bebandukol a faluba, ahol bort kortyolgathat, és gitározhat az amigókkal…”
Szép napot mindenkinek!
